A versenyképesség hiánya a teljes kontinenst egyre nagyobb válságba taszítja, a létbizonytalanság már a magyarországi Z generációt is fenyegeti. Európa pedig hasonló helyzetben van, mint Miloš Forman kapatos tűzoltói az égő ház előtt. Tűz van, babám! Pénzügyi gondokkal küzd a hétszeres BL-győztes Győri Audi ETO KC, és a játékosbérek felezése is felmerült – írta meg elsőként november 9-én, a dán TV 2. A klub a szerződések bizalmasságára hivatkozott, az Audi Hungária pedig közölte, hogy teljesíti a 2026/27-es idény végéig szóló megállapodását. Bár a klub másnap kiadott egy közleményt az ügyben, ennek ellenére több, egymástól független, a klub működésére rálátó forrás szerint a legnagyobb szponzorok az előző kormányzathoz közel álló, állami finanszírozásra támaszkodó cégek voltak, a helyzetet pedig különösen sajnálatossá teszi, hogy elmondásuk alapján a klubvezetés még az áprilisi kormányváltás után sem tett lépéseket azért, hogy a következő szezonra ennek fényében alakítsa át bevételi csatornáit és szponzori kapcsolatait. A probléma lényege nem csupán a sportra korlátozott, hanem a teljes gazdasági rendszerre, amelyben az állami források aránytalan allokációja túlárazásokat, valamint a piaci viszonyokhoz képest teljesen torz bevételi számokat produkált több vállalatnál. Ennek egyik kiemelt terepe a sport, ahol a tao- és a közvetlen állami támogatások mellett az állami cégek piaci alapon sokszor nehezen magyarázható szponzorációs szerződésein keresztül pumpálták a pénzt a klubokba. Mindez pedig azt eredményezte, hogy a külső körülmények változásakor ezek a cégek, sportklubok egyáltalán nem tudtak alkalmazkodni, ami nem csupán a győri női kézicsapat helyzetében, hanem a közelmúltbeli közbeszerzések eredményeiben is megjelenik. Amikor az ellenzék azzal kritizálja a kormányt, hogy a legnagyobb közbeszerzéseket osztrák és német cégek nyerik meg, akkor az egykori kormánypártoknak Antall József stílusában lehetne erre válaszolni: Tetszettek volna versenyképes cégeket csinálni." A győri csapat helyzetéhez visszatérve azonban van még egy aspektus, amit nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Az állami Start Garancia 530 millió forintos szponzorációjával szemben a névadó szponzor, az Audi éves hozzájárulását a szakemberek 300 millió forintra becsülték 2025-ben. A kérdés pedig elsősorban nem is az, hogy az Audi akarna-e többet adni, hanem az, hogy tudna-e. Beragadt az európai sebességváltó A győri üzemben 2025-ben ugyan több autó készült, mint egy évvel korábban, de az Audi Hungária és az AHEAD leányvállalat együttes létszáma 500 fővel csökkent. A vállalat októberi tájékoztatása szerint a távozók helyét üresen hagyják, és egyes területeken célzottan csökkentik a pozíciók számát. November 9-én, tehát a győri csapat körül kialakult helyzet nyilvánosságra kerülésével egy időben hét ország szakszervezetei tüntettek az Audi Arénánál az autóipari munkahelyekért. Résztvevők az Elég volt! Mentsük meg együtt az európai autóipart, csaknem 14 millió ember munkahelyét! címmel rendezett nemzetközi szakszervezeti tüntetésen a győri Audi Arénánál 2026. november 9-én A probléma azonban nem csupán a magyarországi munkahelyeket érinti. A német járműgyártás legalább 50 fős üzemeiben 2026 júniusának végén 42 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez 5,8 százalékos csökkenés. A Mercedes-Benz pedig decemberre újabb önkéntes távozási programot tervez a németországi, termelésen kívüli munkakörökben. – Az európai autóipar problémáira jó megoldás lehetne a nagyvállalatok közötti szövetségi hálózat. Így jobban oszthatnánk el az erőforrásokat, és fölvehetnénk a versenyt a kínaiakkal és az amerikaiakkal. – Ez nagyszerű ötlet! Az Európai Bizottság részéről támogatni fogjuk ezeket a kezdeményezéseket. – Ennek nagyon örülök, Elnök Asszony, de szeretném emlékeztetni arra, hogy az ilyen stratégiai partnerségek az uniós trösztellenes jogszabályok szerint illegálisak. A délnémet és svájci egyetemeken közszájon forgó, korántsem alaptalan anekdota szerint a fenti párbeszéd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az egyik német autóipari nagyvállalat vezérigazgatója között hangzott el. Bármekkora is azonban a valóságtartalma a történetnek, arra viszont rámutat, hogy Európa válsága nem csupán gazdasági, hanem sokkal összetettebb természetű: a versenyképesség hiánya. Mindezt jól jellemzi az is, hogy a novemberi zürichi autókiállításon 72 márkából már 18 volt kínai. Több látogató beszámolója szerint is a kínai standoknál nagyobb volt a nyüzsgés, mint a Volkswagennél, a BMW-nél vagy a Mercedesnél. A kínai modellek ára és beltere is kedvezőbb benyomást tett rájuk, mint a német prémiumautóké, emellett olcsóbban is lehet hozzájuk jutni, mint az európai gyártmányokhoz. A Dataforce által követett európai piacokon 2026 harmadik negyedévében a kínai márkák adták az újautó-regisztrációk 12,7 százalékát. Közel kétszer annyi kínai márkájú autót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, Magyarország pedig különösen kitett ennek az átrendeződésnek. 2025-ben az építőipar nélkül számolt ipar az EU-ban a teljes bruttó hozzáadott érték 19,2, Magyarországon 20,3 százalékát adta. Az pedig különösen drasztikus, hogy az Európai Bizottság szerint 2023-ban a járműgyártás a magyar export 22 százalékát adta. Ez pedig nem csupán az autóiparra, hanem a teljes munkaerőpiacra vonatkozóan vet föl további kérdéseket. Munkaerőpiac, lakhatás, klímaválság Ha a cégek kevesebb állást hirdetnek meg, szűkülhetnek a pályakezdők lehetőségei. Több forrás is megerősítette, hogy a Mercedes baden-württembergi központjában gyakorlatilag létszámstopot vezettek be, és a gyakornokokon kívül nem vesznek föl új munkavállalókat. Ez a tendencia egyébként a cég honlapján megtalálható álláshirdetésekben is szemmel látható. A pályakezdők számára ez a folyamat lesújtó következményekkel jár, hiszen a belépő, jellemzően az adminisztratív feladatok túlsúlya által jellemzett pozíciók azok, amelyek a költségoptimalizálás áldozataivá válnak. Az új generációs elektromos motorokat gyártó üzem a sorozatgyártás elindítása napján Gyõrben az Audi Hungaria Zrt.-nél 2023. november 7-én 2026 szeptemberében a gazdaságilag aktív 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az EU-ban 15,5, Magyarországon 14,6 százalék volt. Mindkét érték több mint kétszerese az összesített rátának. Több, Nyugat-Európában diplomázó magyar pályakezdő is arról számolt be, hogy hónapokba telt, mire munkát talált külföldön, míg a magyarországi cégek általában vissza sem jeleztek nekik az állásjelentkezéseik leadása után. A nehéz elhelyezkedés és a kezdő, illetve a magasabb pozíciók közötti növekvő bérszakadék bizonytalanabbá teszi a fiatalok jövedelmét, ami késleltetheti az önálló lakhatást. A lakásárak 2026 második negyedévében egy év alatt az EU-ban 4,7, Magyarországon 10,2 százalékkal emelkedtek, ami az elképesztő nyári forrósággal és a klímaváltozás egyre inkább jelentkező következményeivel együtt régen látott társadalmi feszültségeket eredményezett Európában. Franciaországban ősszel az iskolák alulfinanszírozása miatt indultak diáktüntetések. A megélhetési költségek miatti elégedetlenség ugyanakkor kiszélesítette a tiltakozást, amely október közepére már több városban zavargásokba torkollott. Szakszervezetek és lakhatási szervezetek november 20–22-re több európai országra kiterjedő demonstrációkat hirdettek, amellyel kapcsolatban már több magyarországi egyetemen is megjelentek szórólapok. A szűkös munkalehetőségek, a lakhatási válság és a klímaváltozás réme, összességében pedig az egzisztenciális bizonytalanság lassan begyűrűzik a magyarországi Z generáció mindennapjaiba is. Nagyon nagy bajban vagyunk. A szerző közgazdász, az Agrárminisztérium korábbi munkatársa. (Borítókép: Illusztrációnkon alkalmazottak Audi A3-as személyautókat szerelnek össze az Audi győri gyárának gyártósorán 2013. június 12-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Kedvelők Zsuzsanna Fekete, Krisztina Papp
Kedvelők Zsuzsanna Fekete, Krisztina Papp
Kedvelők Zsuzsanna Fekete, Krisztina Papp