A legtöbb autós számára egy elektromos hajtáslánc legfeljebb néhány számot jelent a műszaki adatlapon. Teljesítmény, forgatónyomaték, hatótávolság, esetleg fogyasztás. Pedig az elektromos motorok mögött legalább annyira érdekes mérnöki munka áll, mint a hagyományos belső égésű erőforrások esetében. Különösen akkor, ha évente több százezer darabot kell előállítani belőlük, lehetőleg úgy, hogy minden egyes példány ugyanazokat a szigorú követelményeket teljesítse. Az Audi Hungaria győri üzemében tett látogatásunk során az MEBeco hajtásrendszer gyártásának több állomásába is betekinthettünk. Bár a teljes folyamatot nem jártuk végig, így is bőven akadt látnivaló, a különböző alkatrészektől kezdve az összeszerelő robotokon át az ellenőrző állomásokig.
350 millió eurós beruházás Győrben
Az Audi Hungaria története 1993-ban kezdődött, a motorgyártás pedig 1994-ben indult el Győrben. Azóta az üzem jóval több lett egyszerű motorgyárnál, hiszen 1998 óta autókat is gyártanak, saját fejlesztési tevékenységet végeznek és az elektromos hajtásrendszerek előállításában is egyre nagyobb szerepet vállalnak. Az első elektromos hajtások sorozatgyártása 2018-ban indult, 2023-ban pedig újabb jelentős lépés következett a Premium Platform Electric, vagyis PPE platformhoz készülő elektromos hajtásrendszerekkel. A következő fejezetet az MEBeco jelenti, amelyre a gyártó 350 millió eurós beruházást fordított.
A győri telephely összesen 5,1 millió négyzetméteren terül el, és az Audi Hungaria AHEAD Kft.-vel együtt több mint 11 ezer munkavállalót foglalkoztat. A gyár jelentőségét jól mutatja, hogy 2025-ben több mint 1,58 millió hajtásrendszert és 200 756 autót állítottak elő itt. Az elektromos hajtások gyártására kialakított terület 33 ezer négyzetméteres, a kétféle elektromos hajtásrendszerhez tartozó napi termelési kapacitás pedig 2550 darab.
Ebből az MEBeco-projekt önmagában hét gyártási területet érint, és mintegy 450 munkavállaló kapcsolódik hozzá. Az alkatrészek 15 ország 60 beszállítójától érkeznek, a gyártósor megadott ciklusideje pedig mindössze 27 másodperc. Ez utóbbi természetesen a gyártás ütemét jelenti, nem azt, hogy ennyi idő alatt a nulláról összeáll egy komplett elektromos hajtásrendszer. A legfontosabb újdonság az, hogy az Audi Hungaria egyre több alkatrészt képes saját maga előállítani. Az MEBeco esetében már a rotor, a rotortengely, valamint a villanymotor működéséhez szükséges lemezcsomagok gyártása is a folyamat része, a korábbi technológiákból ismert állórészgyártás, hajtómű-összeszerelés és végső ellenőrzések mellett.
Robotok, amelyek már maguktól közlekednek
A gyárlátogatás egyik legérdekesebb része számomra egyértelműen a robotok munkája volt. A különböző összeszerelő állomásokon több ipari robot is dolgozik, gyakran védőkerítések mögött, hiszen a mozgásuk és az általuk végzett műveletek miatt a munkaterületüket el kell választani az emberektől. Kifejezetten látványosak voltak az önjáró anyagmozgató gépek, amelyek önállóan közlekednek az üzemben, és a megfelelő helyre szállítják az alkatrészeket. A legérdekesebb bennük, hogy nem egyszerűen egy előre kijelölt útvonalon haladnak figyelmetlenül. Érzékelik, ha valaki az útjukba kerül, megállnak, és jelzik, hogy szeretnének továbbhaladni.
Kívülről nézve egészen szórakoztató, ahogyan ezek a rakodógépek türelmesen kivárják, amíg szabaddá válik előttük az út, aztán folytatják a dolgukat. A gyárban persze komoly szerepük van, az automatizált anyagmozgatás segíti az alkatrészek folyamatos utánpótlását, és csökkenti a hagyományos, kézi szállítási feladatok mennyiségét. A látogatás során több alkatrészt kézbe is vehettünk, valamint egy elektromotor összeszerelésének folyamatát is végigvettük. Ez különösen hasznos volt, hiszen egy kész hajtásegységen kívülről aligha látszik, hogy pontosan mennyi különálló alkatrész és milyen gyártástechnológia szükséges az elkészítéséhez.
Egy modern elektromos hajtásrendszerben ráadásul nem minden esetben csak egy villanymotor dolgozik. A hajtáshoz szükséges fordulatszám-csökkentő áttétel és a teljesítményelektronika is fontos része a rendszernek. Utóbbi gondoskodik többek között arról, hogy az akkumulátorból érkező egyenáramot a villanymotor számára megfelelő formában lehessen felhasználni.
A minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az összeszerelés
A gyártósorokon járva egy másik dolog is feltűnt, meglepően sok ellenőrzési pontot építettek be a folyamatba. Az alkatrészek és az elkészült egységek több állomáson is ellenőrzésen esnek át, így egy esetleges hibát még azelőtt kiszűrhetnek, hogy az a következő gyártási szakaszba kerülne. A helyszínen ismertetett információk alapján a gyár kifejezetten alacsony selejt- és hibaaránnyal dolgozik. Konkrét százalékos adatot nem kaptunk, így számszerű összehasonlítást nem érdemes tenni más üzemekkel, de az ellenőrzési folyamatok sűrűsége önmagában is figyelemre méltó volt.
Ez különösen fontos az elektromos hajtásrendszereknél, hiszen a nagy fordulatszámon működő alkatrészek pontos illeszkedése, a megfelelő szigetelés és az elektronikai egységek hibátlan működése egyaránt meghatározó a későbbi megbízhatóság szempontjából. A gyárlátogatás alapján az automatizálás és az emberi munka nem egymás helyettesítőjeként, hanem egymást kiegészítve jelenik meg. A robotok elsősorban a nagy pontosságot, ismételhetőséget vagy jelentős fizikai terhelést igénylő feladatoknál kapnak szerepet, miközben az emberek a gyártási folyamat felügyeletében, az ellenőrzésben és a különböző műveletek elvégzésében továbbra is nélkülözhetetlenek.
Négy új villanyautóhoz készülnek a hajtások
Az MEBeco hajtásrendszert kifejezetten a Volkswagen-csoport új generációs, kompakt elektromos autóihoz fejlesztették. A győri üzemben készülő egységek a CUPRA Raval, a Volkswagen ID. Polo, a Volkswagen ID. Cross és a Škoda Epiq modelljeiben kapnak helyet. A rendszer állandó mágneses szinkronmotort alkalmaz, és az első kerekeket hajtja. A bemutatott gyártási portfólióban 99 és 166 kW közötti teljesítménytartomány szerepel, jól látszik tehát, hogy a megoldást különböző teljesítményigényű modellekhez is felhasználhatják. A konstrukció egyik előnye, hogy a Volkswagen-csoport több márkája osztozhat a hajtástechnika alapjain, miközben az egyes modellek karaktere, teljesítménye és felszereltsége eltérhet egymástól. Ez a nagy sorozatban készülő, kedvezőbb árú elektromos autóknál különösen fontos szempont.
A CUPRA Raval már az utakon is megmutatta magát
A győri látogatásra egy CUPRA Ravallal érkeztem, amelyet az oda-vissza út mellett még néhány napig használhattam, így az autóról is kialakultak az első benyomásaim. A Raval a márka új, kompakt elektromos modellje, ami pár centivel több mint 4 méter hosszú, tengelytávja 2600 milliméter, csomagtere pedig 441 literes. A magyar kínálat négy változatból áll. A belépő Base 115 lóerős, a Raval Plus 135 lóerőt kínál, az Endurance már 210 lóerős, míg a csúcsot a 225 lóerős VZ jelenti. A két kisebb teljesítményű verzió 37 kWh nettó kapacitású LFP-akkumulátort kap, míg az erősebb változatok 51,5 kWh hasznos kapacitású NMC-akkumulátorral készülnek. A megadott maximális hatótáv kiviteltől függően 311 és 448 kilométer között alakul.
Az első közös kilométerek alapján a Raval kifejezetten agilis, jó megjelenésű kisautó, amellyel élvezet közlekedni. A dizájn kívül és belül is karakteres, az utastér pedig gazdagon felszerelt, az anyagok és az összeszerelés minősége elsőre meggyőző benyomást keltett. Hogy mindez hosszabb távon mennyire bizonyul tartósnak, azt természetesen csak az idő mutatja meg. Azért nem volt minden tökéletes! A fogyasztást a használat során kissé magasnak éreztem, és a szoftveres rendszerrel is akadtak problémák. Több funkció működése bizonyult időnként bizonytalannak, bár egyetlen tesztautó alapján nehéz megmondani, hogy ezek általános hibák, vagy csak az adott példány sajátosságai voltak. Mindez nem változtat azon, hogy a Raval alapvetően ígéretes konstrukciónak tűnik, és érdekes lesz látni, hogyan teljesít majd a hétköznapokban, illetve a későbbi, részletesebb teszteken.
Győr szerepe az elektromos átállásban
A győri látogatás legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy az elektromos autók gyártása jóval összetettebb folyamat annál, mint amit a kész járművek alapján elképzelnénk. A különböző gyártóállomások, az önállóan közlekedő robotok és a folyamatos minőségellenőrzés jól prezentálja, hogy milyen precíz háttérmunka szükséges ahhoz, hogy a hajtásrendszerek nagy darabszámban, egyenletes minőségben készülhessenek. Az Audi Hungaria számára az MEBeco újabb fontos lépés az elektromos hajtások gyártásában. A Volkswagen-csoport számára pedig egy olyan technológiai alap, amelyre több márka következő generációs, kompakt villanyautója épülhet. Amikor tehát a közeljövőben egy CUPRA Raval, Volkswagen ID. Polo vagy Škoda Epiq gördül el mellettünk az utcán, jó eséllyel egy Magyarországon készült hajtásrendszer dolgozik majd benne. Ráadásul olyan, amelynek gyártásában a legmodernebb ipari robotok és a győri szakemberek egyaránt szerepet vállaltak.