A papírforma szerint a villanyautózás a spórolásról szól, hiszen a hajtáslánc egyszerűbb, és jóval kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaz, mint egy belső égésű motor. Amíg a fékek a regeneratív fékezés miatt sokszor szinte túlélik az autót, a gumiabroncsok már korántsem bírják ilyen jól a kiképzést. A villanyautók szó szerint megeszik a gumit, a cserekor pedig jön a hidegzuhany: a speciális abroncsok árcédulája jóval vaskosabb a hagyományos gumikénál. A háttérben a fizika kőkemény törvényei állnak. A padlólemezbe épített hatalmas akkumulátorcsomagok brutális súlytöbbletet jelentenek, ezt a plusz tömeget pedig a gumiknak kell megtartaniuk a kanyarokban és fékezéskor. Ehhez strukturálisan megerősített, masszívabb oldalfalú abroncsokra van szükség. Erre jön még rá a villanymotorok legszórakoztatóbb, ám a gumik szempontjából legfájdalmasabb tulajdonsága: a gázpedál lenyomására késlekedés nélkül, azonnal az aszfaltra szabadul a hatalmas nyomaték. Ez a hirtelen erő iszonyatosan nyúzza a futófelületet. A Michelin adatai szerint mindezek hatására egy elektromos autón akár 20 százalékkal gyorsabban is elkophatnak a gumik egy hagyományos, benzines vagy dízel autóhoz képest. Nem ritka, hogy 20–40 ezer kilométer után már érik a csere. Az árazást a gyártási volumen is vastagon befolyásolja. Sok villanyautó teljesen egyedi, a megszokottól eltérő gumiméretekkel gurul le a szalagról. Kiváló példa erre a már nyugdíjazott BMW i3, amely virsligumikra emlékeztető,szokatlanul magas és keskeny abroncsokat kapott a légellenállás és a gördülési zaj minimalizálása érdekében. Mivel ezek a méretek relatíve ritkák, a gyártóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a tervezéskor. Ezt a vaskos fejlesztési költséget pedig végül a vásárlók fizetik meg a kasszánál, ráadásul a hosszú távú utánpótlás biztosítása is folyamatos kihívást jelent. De van fény az alagút végén? Bár az árak várhatóan konszolidálódnak majd, a hagyományos abroncsok árszintjét valószínűleg sosem fogják elérni az EV-specifikus gumik. Ahogy Európában az elektromos járművek eladásai egyre inkább dominálnak, a nagy játékosok – mint a Michelin, a Goodyear, a Continental és a Pirelli – is felpörgetik a termelést,szélesítik a kínálatot. Sőt, lassan a középkategóriás márkák is elkezdenek beszállni a buliba, ami végre elhozhatja az utángyártott piacon a várva várt árversenyt. Ettől függetlenül az elektromos járművekhez fejlesztett abroncsok a jövőben is prémium termékek maradnak az extra anyagköltségek, a megerősített karkasz és a belső zajcsillapító szivacsrétegek miatt. Már csak abban bízhatunk, hogy a természetes gumi, a kőolajszármazékok, a korom és az acél világpiaci ára nem száll el a jövőben – mert ha igen, akkor teljesen mindegy lesz, milyen hajtáslánc dolgozik az autónk alatt, a gumizás mindenképpen húzós tétel marad.