Több mint 25 millió euróra, azaz 9,2 milliárd forintra becsüli annak az egyedülálló autónak a piaci értékét az RM Sotheby’s aukciós ház, amelyet a Mercedes-Benz gyári múzeumának megbízásából bocsátanak árverésre 2027. február 3-án Párizsban. Ha tényleg ennyiért cserélne gazdát (de jó eséllyel többért fog), a C111 még csak a három legdrágábban elárverezett Mercedes közé sem kerülne be, a végső ártól függetlenül azonban rendkívüli jelentőségű az esemény. 32 fotó Az 1969-ben leleplezett, majd az ezt követő kilenc évben tizenhét példányban elkészített prototípust ugyanis sem újkorában, sem az azt követő évtizedekben nem kínálták eladásra – az okok között az orbitális gyártási költségeket, a szigorodó emissziós normákat és a benzinár jelentős emelkedését említette a gyártó. Néhány példány tesztelés során vagy egyéb okokból megsemmisült, a fennmaradó 13-at azonban féltékenyen őrizte a Mercedes-Benz. A Mercedes-Benz C 111 négy kísérleti példánya a Hockenheimringen Most is csak azért adják el a kollekció egy példányát, a 33-as sorszámút, hogy finanszírozzák a múzeum bővítését. Az árveréshez kapcsolódóan a gyár írásos ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy a következő 25 évben nem bocsát áruba még egy C111-est – ez az önkorlátozás nyilván jelentős mértékben növelni fogja a licitálási kedvet és a várható végösszeget. A C 111 három generációja, balról jobbra: C 111-I (1969), C 111-II (1970) és az eredeti prototípus De mi is az a C111? Noha a W113 Pagoda már 1963-ban leváltotta az ikonikus W 198-ast, a sirályszárnyas 300 SL-t, a Mercedes mérnökei úgy érezték, nem maradtak hűek az elődmodell forradalmi jelentőségű műszakiságához. Ezért kezdték el az 1960-as évek végén azt a projektet, amelyből a C111 három generációja kinőtt végül. Az eredetileg C101 kódnéven futó projekt strukturális megtervezéséhez a világon elsők között használtak számítógépet, az áramlástanilag optimalizált forma megalkotását az ekkor még kezdő Bruno Sacco gondjaira bízták, a borítólemezeket pedig a Mercedes által korábban soha nem alkalmazott üvegszál-erősítésű műanyag kompozitból készítették el. Ami az erőforrást illette, mindenki egyetértett abban, hogy a korszakalkotónak szánt típust csakis a kor hatalmas újdonsága: a Wankel-motor hajthatja. Eredetileg háromtárcsás egységben gondolkodtak, a hátratolt középmotorhoz trasaxle elrendezésű, ötfokozatú kéziváltó csaltakozott. Mercedes-Benz C 111-II Ez, valamint a küszöbökbe rejtett, gumitömlős üzemanyag-tartályok ideális tömegelosztást, ebből adódóan kiváló vezethetőséget eredményeztek – ebben a többlengőkaros hátsó felfüggesztés is szerepet játszott. A lassításról egy korai blokkolásgátlóval felszerelt, négytárcsás fékrendszer gondoskodott. Kézzel szerelték a Wankel-motorokat, itt épp a háromtárcsásakat Ezt a motort további három prototípusba építették még bele: ezekből egy törésteszten semmisült meg, két másikat pedig idővel négytárcsás Wankel-motorral szereltek fel. Ez a 2,4 literes, 350 lóerős erőforrás dolgozik abban a 33-as sorszámú prototípusban is, amelyet februárban árverésre bocsátanak. Érdekesség, hogy készült V6-os és V8-as benzinmotorral szerelt kiállítási példányok (ahol az erőforrás csupán a formatanulmány mozgatására szolgált), valamint három későbi C111-est öthengeres dízelmotorral szereltek fel, ezekből kettő 1976 és ’78 között több sebességi világrekordot (pl. 251,798 km/óra átlagsebesség 10 ezer mérföldes távon) futott a Nardò versenypályán, kihasználva a rendkívül áramvonalas karosszéria adottságait. 1979-ben a C111 egyik utolsó példánya 500 lóerős ikerturbós V8-ast kapott, és Nardòban új pályacsúcsot állított fel 403,978 km/órával. A Mercedes-Benz C 111-II világpremierje 1970 márciusában Az árverésre kerülő autó, mint a legtöbb C111, Weißherbst színű – ezt a tájékozatlan átlagember világos narancssárgának mondaná, pedig az a speciális német fajtajellegű rozébor ihlette, amelytől nevét is kölcsönözte. A C111-II széria, amelynek a #33 is tagja, jelentős formai módosításokkal lépett színre: nagyobb szélvédőt, átrajzolt oldalablakokat, hűtőrácsba integrált ködfényekete, valamint mélyebben húzódó övvonalat és módosított motorházborítást alkalmaztak. Az árverésre kerülő autót házon belüli technológiai tesztelésre használták, ennek megfelelően komplett felszereltséggel bír: négyküllős biztonsági kormány, kárpitozott ülések, és még rádió is került bele. Az autóval többek között a küszöbben elhelyezett – együttesen 116 literes – üzemanyagtartályok speciális belső kialakítását tesztelték, amely azt volt hivatott megakadályozni, hogy a két tartályból egyenletesen fogyjon a benzin. Szintén ezzel az autóval tesztelték a motortér mögötti, váratlanul tágas csomagtartó melegedésének a mértékét, valamint sebességi és fékpróbákat hajtottak vele végre a Hockenheimringen. A „csomagtartó” valójában a hátsó gépházban, a motor és a futómű mellett üresen maradt térbe beillesztett, formázott doboz… Melegedése nem kérdés, de azért mérték A hétköznapi tesztek során 15 colos könnyűfém keréktárcsákon gurult, de ha versenypályára küldték, azonos méretű magnézium felniket szereltek rá. Az árverésen mindkét szettet mellékelik az autóhoz, bár a magnézium tárcsák már nem alkalmasak a használatra. Amikor nem a mérnököket segítette, fotómodellnek állt: a Playboy magazin német kiadásának legelső, 1972-es lapszámába készítettek róla riportot. 1975-től a gyári gyűjteményben élte nyugdíjas éveit, 2006-ban a frissen megnyitott Mercedes-Benz Múzeumban kapott helyet. 2024-ben teljes körű műszaki felújításon esett át, ugyanakkor külső és belső megjelenéséhez tudatosan nem nyúltak hozzá. Az ABS ugyan nem működik, de az autó beindítható, sőt, vezethető, méghozzá magabiztosan, hiszen új tűzoltó berendezést telepítettek a motortérbe. A cikkben látható fényképeket idén októberben készítették, ekkor 24 766 kilométert mutatott a számlálója. Műszaki adatok, C 111-II #33 (1970 állapot) ModellC 111-II Gyártás éve1970 Belső kódszám33 ErőforrásNégytárcsás Wankel Motor típusaM 950 W 48 ÜzemanyagPrémium benzin Lökettérfogat (cm3)2400 (megfelel egy 4800 cm3-es dugattyús motornak) Csúcsteljesítmény (kW/LE @ 1/perc)257 / 350 @ 7700 Max. forgatónyomaték Nm @ 1/perc392 @ 4000–5500 Sűrítési viszony9,3:1 Motor tömege (kg)217 TengelykapcsolóKéttárcsás Fichtel & Sachs MF 215/2 SebességváltóZF ötfokozatú kézi DS-25/1 Áttételek 1/2/3/4/5/R2,857/1,72/1,21/0,92/0,705/2,86 Végáttétel4,22 Kerék (közút)8 J × 15 H, ET 20 Kerék elöl/hátul (versenypálya)10 × 15 H, ET 0 / 13 × 15 H, ET 30 Abroncs (közút)215/70 VR15 90W TL Michelin XWX Abroncs elöl/hátul (versenypálya)430/1160 × 15 / 530/1360 × 15 Dunlop CR82 Comp 204 Racing Üzemanyagtartályok térfogata (l)116 Végsebesség (km/óra)300 Gyorsulás 0–100 km/óra (mp)4,8 Üzemanyag-fogyasztás (l/100 km)nincs adat Tengelytáv (mm)2620 Nyomtáv elöl/hátul (mm)1410/1405 Nyomtáv közúti abroncsokkal, elöl/hátul (mm)1445/1390 Hosszúság × Szélesség × Magasság (mm)4440 × 1825 × 1120 Menetkész tömeg (kg)1240 Habár gyártásba soha nem került, a C111 hagyatéka tovább élt a 2023-as Vision One-Eleven tanulmányautóban.