„Ilyen időben tessék már felkapcsolni azt a rohadt tompítottat!” – így üzent a többi autósnak a Facebook-bejegyzés szerzője. Beszámolója szerint a magyarországi úton nagyjából minden harmadik-negyedik autón ugyanazt látta: elöl világított a LED-ekkel támogatott hátul viszont semmi. A helyzeten pedig csak ront, hogy ma már mindenki szürke-fekete-ezüst színárnyalatban mer csak autót venni, ezek pedig tökéletesen beolvadnak az aszfalt, és köd alkotta háttérbe. „Néha nem ártana az automata mellé egy kis automatikus józan észt is bekapcsolni!” – írja a bejegyzés záró soraiban. Mi az a nappali menetfény? A nappali menetfény (angolul Daytime Running Light, DRL) olyan, általában LED-es fényforrás, amely vagy a fényszórótestbe integrálva, vagy különálló dizájnelemként kap helyet a jármű elején. Célja, hogy az autót jó nappali látási viszonyok mellett is könnyen észrevehetővé tegye. A hangsúly tehát nem a vezető látásának javításán, hanem a láthatóságon van, megelőzve ezzel a baleseteket. Csakhogy! A nappali menetfényeket kizárólag elölre szerelik fel; a jármű hátsó része a DRL működése bizonyos -áltálban régebbi- modelleknél kivilágítatlan marad. A fényérzékelős automatika pedig ködös, esős időben úgy gondolja még nincs „sötét”, ezért nem kapcsolja fel a tompított fényszórót, pedig igény az lenne rá, sőt a KRESZ is megköveteli a használatot. A 44. paragrafus szerint éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a tompított és a helyzetjelzők adják az alapvilágítást, lakott területen belül is. Jó látási viszonyok mellett nappal, lakott területen kívül a menetfény önmagában is elég. Ezért ilyen helyzetekben (például felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő, szürkület stb.) a biztonság érdekében mindig manuálisan kapcsoljuk fel a világítást! Jó lenne ugyanúgy automatikusan felkapcsolni a tompított fényt, mint ahogy reflexszerűen beköti magát az autóba beülve mindenki.