A 2014-ben bevezetett 1,6 literes, turbós motorok a Forma-1 történetének leghatékonyabb darabjai, és mellé még brutálisan nyomatékosak is, főleg a mostani szabályrendszer elektromos rásegítésével. A hangélménnyel azonban sosem volt kibékülve a közönség, és a pilóták is számtalanszor hangot adtak annak, hogy a V8-as és V10-es éra mennyire hiányzik. Azóta már tudjuk, hogy az FIA reagált is, és 2030-tól jönnek a V8-asok, igaz, turbófeltöltéssel. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy 3,0 literben határozzák meg a lökettérfogatot, pontosan úgy, mint 1995–2005 között. Csakhogy ez azt jelentené, hogy a mostani motorokból gyakorlatilag semmit sem tudnának felhasználni. Ezért a hírek szerint lehetséges, hogy a mostani motorokhoz – leegyszerűsítve – hozzácsapnának két hengert, és így 2,1 liter lenne a lökettérfogat. A tervek arról is szólnak, hogy az elektromos rásegítés mértékét jelentősen csökkentenék, a mostani 350 kW-ról 100 kW-ra, de rövid ideig 200 kW-os maximumot is elő lehetne csalogatni a rendszerből – a megoldás az IndyCar push-to-pass elvét követné. A gyártók ugyan még nem nyilatkoztak a 2,1 literes lökettérfogatról, de meglepő lenne, ha nem ezt favorizálnák. Az Audi vezetői például korábban azt mondták, hogy az F1-es szerepvállalásukban nagy szerepet játszik az, hogy viszonylag kicsi és turbós, hibrid hajtáslácokat használnak. Mivel a 2026-os szabályrendszer miatt épp most költöttek el százmilliókat a jelenlegi, 1,6 literes, V6-ost használó hajtásláncra, egy drasztikus irányváltás mindenkinek fájna, ezért is szorgalmazzák többen a 2,1 literes formátumot. Ezzel talán mindenki nyerhet: a gyártók megússzák a csillagászati fejlesztési költségeket, az autók könnyebbek lehetnek, a szurkolók pedig végre visszakapnak valamit abból a hangélményből, amit több mint egy évtizede hiányolnak.