Bizalomhiány, belső harc, feszültségek – a Ferrari mostanság nem éppen a versenypályán elért eredményeivel szolgáltatott beszédtémát. A legnagyobb hullámokat a két versenyzőjük mexikói csetepatéja kavarta, ami után Lewis Hamilton nyílt támadást indított Charles Leclerc ellen, a belső szabályokat hiányolta, és változásokat sürgetett a csapaton belül. A brit ugyanakkor érezhetően nem csak a csapattársával szembeni helyzetével elégedetlen, hanem a csapat működésével is. Az elmúlt versenyeken többször is előfordult, hogy megtagadott vagy megkérdőjelezett stratégiai utasításokat, a döntéshozást és a kommunikációt pedig lényegében egész szezonban kritizálta. Hamilton a megnyilvánulásaival a figyelem középpontjába került, és maga is kapott kritikákat. Ralf Schumacher nemrég például arról beszélt a német Sky csatorna podcastjában, hogy a brit a pályafutása során nem tanulta meg, hogyan kell irányítani egy csapatot, mert sosem volt igazán rákényszerítve erre. „Ez sosem volt a feladata. Neki egyszerűen csak be kellett ülnie az autóba, és a lehető leggyorsabban kellett vezetnie. Ez érezhető, és eléggé egoistává is tette” – szúrt oda Hamiltonnak Schumacher, hozzátéve, az ő bátyja, Michael a csapat vezetésében sokkal jobb volt a britnél. A Ferrarinál Michael Schumacherrel is együtt dolgozó, az F1-ből már visszavonult mérnök, Rob Smedley hasonló következtetésre jutott, igaz, kicsit más megközelítésből. A High Performance Racing podcast adásában a brit szakember maga is megjegyezte, hogy Hamilton a csapatépítés szempontjából rossz útra tévedt a nyílt kritikáival. „Véleményem szerint a versenyek kezelése frusztrálja. És ez lehetne jobb. És tudja, hogy lehetne jobb. Sokat beszél erről nyilvánosan, és én nem értek egyet ezzel, szerintem nem kéne.” „Michael sosem tette ezt. Jó párszor mi is nagyon elszúrtuk, és Michael sosem mondott semmi csapat ellen irányulót. Csapatrádió, versenyek utáni interjúk – sehol. Nem gondolom, hogy helyes lenne így a nyilvánosság nyomásának kitenni a csapatot. Lehet nyomást gyakorolni rájuk házon belül, de folyton erről beszélünk: mi tesz naggyá egy csapatot? A nyomás – ami nyilván sosem tűnhet el – és a pszichológiai biztonság. Ha a nyilvánosság előtt veszel elő embereket, az nem biztosít pszichológiai biztonságot” – állapította meg Smedley. A podcast másik szakértője, a korábbi csapatfőnök, Otmar Szafnauer egyetértett Smedleyvel, és kiemelte, az egymásra mutogatás sosem építi, mindig inkább rombolja a csapatot. Lewis Hamilton (Fotó: XPB Images) Így próbálja kierőszakolni a változást? Smedley ugyanakkor elismerte, Hamiltonnak lehet oka arra, hogy idáig merészkedett. Úgy véli, a versenyző kezdi kicsit tehetetlennek érezni magát a csapaton belül, mert miközben nyilvánvaló problémákat lát, változást nem tapasztal. „Sosem hallasz tőle semmit, ami az autóval vagy a motorral kapcsolatos, és ez jó, mert ez a nehezebb része a Forma–1-nek. A versenyek kezelése sem könnyű, de nem olyan nehéz, mint egy gyors autót építeni.” „Az én elméletem az, hogy Lewisnak valóban ami a szívén, az a száján, és talán többet mond, mint kellene, de nála most már két év frusztrációja gyülemlett fel e konkrét témában, és tavaly nem igazán hallottuk ezt tőle, idén viszont többször. Rendben, tavaly kicsit jobban szenvedett, mint Charles, nem volt olyan szoros köztük a küzdelem, de ő nem egy buta fickó – valójában éppen ellenkezőleg –, és lehet, hogy ő itt hozott egy döntést arról, hogy elkezd erről nyilvánosan beszélni, mert úgy véli, így tudja kierőszakolni a változást és a fejlődést.” Szafnauer úgy érzi, Hamiltont az idő is sürgeti, és ezért kanyarodott drasztikusabb irányba. „Mit akar végső soron Lewis? Egy újabb bajnoki címet. Ha elkezded mondogatni házon belül, hogy szerinted hogyan kéne csinálni, és a változás nem jön olyan gyorsan, mint reméled, akkor messzebbre mész, és azt mondod, talán gyorsabban fog jönni a változás, ha így csinálom. Ez talán egyfajta kísérletezés is” A frusztráltság kapcsán Szafnauer egy extra szempontot is a képbe hozott. „A nyolcadik világbajnoki címet akarja. Nem gondoljátok, hogy idén arra gondol, hogy ha nem hagyta volna el a Mercedest, most meglenne neki a nyolcadik bajnoki címe?” Lewis Hamilton (Fotó: Getty Images) Smedley szerint „száz százalék, hogy gondol erre”, és a Hamilton környezetében mozgó személyekkel folytatott beszélgetéseiből abban is biztos, hogy a brit nem érzi úgy, hogy a Ferrari kellőképpen hallgat rá. Kifejtette, szerinte Hamilton a Leclerc-eseteknél sem feltétlenül az első számú státuszt vagy a házon belüli szabályokat hiányolta, sokkal inkább azt, hogy ezek a belső szabályok nem elég konkrétak és feszesek. Ő és Szafnauer is úgy látja, hogy bár Hamiltont többek között azért is szerződtette a Ferrari, hogy profitáljon egy hétszeres világbajnok rutinjából és tudásából, a csapat mégsem kellőképpen kíváncsi erre a rutinra és tudásra, és Hamiltont ez bosszantja. „Frusztrált attól, ami a csapaton belül megy. Beszéltünk arról, hogy nincs csapatsorrend, amit emlegetett. Frusztrált attól, ahogyan a vasárnapokon kezelik a dolgokat, és ott van a frusztráltsága attól, hogy arra gondol, mi lett volna a Mercedesnél” – sorolta Smedley, mi zavarhatja Hamiltont, majd hozzátette, a Ferrarinak a versenyzőt bosszantó fő problémát, vagyis a nem elég hatékony belső működést kéne górcső alá vennie és megoldania a tél folyamán. Szafnauer ennek kapcsán rámutatott: „Az, hogy Lewis a nyilvánosságra ereszti a frusztráltságát, a tünet, nem az ok. Az okot kell megoldani. Ami pedig a bizalmat illeti, azt tettekkel lehet kiérdemelni, nem szavakkal.” „Lehet szavakkal kezdeni, de azokat tetteknek kell követniük. És a télen lehet azt mondani, hogy ez a tervünk, így lesz, de azt követni is kell, és aztán lehet azt mondani: ezt tettük” – fejtegette az amerikai.